Részlet a Lakshmanjoo Academy által összeállított „Manual for Self Realization: 112 Meditations of the Vijnana Bhairava Tantra” című könyv első fejezetéből.

A korlátozott egyéni tudattól az egyetemes Isten-tudatig való utazás módja a törekvő képességeitől függ, és a kasmíri shaivizmus három eszközkategóriát (upāyát, vagyis utat, módszert) tárt fel ennek elérésére. Az első és legmagasabb eszköz a śāmbhavopāya. A második, közepes szintű eszköz a śāktopāya. A harmadik legalacsonyabb rendű eszköz, az úgynevezett āņavopāya.
Abhinavagupta azt mondja Tantrālokában, hogy a törekvőnek először mindig a legmagasabbra és a legjobbra kell törekednie. Ha ezzel nem boldogul, akkor meg kell próbálnia a következő legjobbat, és így tovább. Így a Tantrālokában Abhinavagupta először meghatározta és megmagyarázta a legmagasabb upāyát, a śāmbhavopāyát. Ezután a śāktopāya és az āņavopāya leírásai következnek.
A Mālinīvijaya Tantrából merítve Abhinavagupta a śāmbhavopāyát úgy határozza meg, mint az upāya, ahol a törekvő belép (samāveşa) a legfelsőbb tudatba, pusztán a mestere kegyelméből, anélkül, hogy bármilyen meditációs segédeszközt használna. Swami-ji azt mondja, hogy ebben az upāyában egyszerűen megőrzöd a tudatosságot a gondolat nélküliségben, nem használsz mantrát vagy bármilyen más segédeszközt a meditációhoz. Icchopāya-nak is nevezik, az akarat útjának. Ez a legnehezebb módszer, csak igen gyakorlott jógik számára.
A Śāktopāya az az upāya, ahol a törekvő a belépést (samāveșa) ér el egy megadott mentális tárgy belső szemlélésével. Swamji azt mondja, hogy ebben az upāyában fenntartod a tudatosságot az anyagi világban, az öt érzékelő szerv (jñanendriyas) és a három belső elme, az ego és az értelem (antaḥkāraņas) világában. Jñānopāya-nak is nevezik, a tudás útjának.
Végül az Āņavopāya az az upāya, ahol a cél elérése a testrészekre való összpontosításon (sthāna prakalpanā), a szemlélődésen (dhyāna), a recitáción (varņa), a lélegzetvétel (uccāra) és/vagy a mantrákon keresztül történik. Swamiji azt mondja, hogy ebben az upāyában fenntartod a tudatosságot az „elemi” világban, az öt nagy elem (mahābh ūtas) világában. Kriyopāyának is nevezik, a cselekvés útjának.
A kasmíri shaivizmusban, bár az eszközök sokfélék lehetnek, a cél mindegyiknél ugyanaz, a belépés (samāveśa) az sāmbhava állapotában. A śāmbhava állapot az, ahol a jógi azonnal meghonosodik az Isten-tudatban és ott is marad, még a hétköznapi cselekedetei alatt is.
Mi határozza meg, hogy az aspiráns melyik upāyára alkalmas? A titok a tudatosság ereje. Ahogy Swamiji kifejti, a tudatosság szilárd ereje a szubjektív tudat olyan erejét jelenti, hogy a gyakorló összpontosított, szubjektív tudatosságát sem az objektív tapasztalat, sem a gondolatok nem árnyékolják be. A leghosszabb, de a legtöbb kereső számára alkalmazható módszer az Āņavopāya. Ennek állomásairól olvashatsz „Az Út” tanításáról szóló oldalán.